Csukló ideggyulladás

csukló ideggyulladás

csukló ideggyulladás

Zsibbadás a kézben — az alagút szindróma tünetei Zsibbadás a kézben — az alagút szindróma tünetei A kar és a kéz gyengeségét és zsibbadását több dolog is okozhatja, többek közt gerinc probléma, csukló ideggyulladás zavar, vagy túlerőltetés is. Kevesen ismerik azonban az egyik leggyakoribb okot, az alagút szindrómát.

csukló ideggyulladás

Cikkünkből megismerheti kialakulásának okát, tüneteit és kezelési módjait. Mi az alagút szindróma? Kialakulhat a  könyökbena kar beidegzését biztosító karfonat körül, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, és leggyakrabban a  kéztőnél.

csukló ideggyulladás

Mitől alakul ki az alagút szindróma? Az alagút szindrómát a lefutó ideg mellett kialakult szűkület okozza, ami ezáltal nyomás alá helyezi az ideget.

Alagútszindróma tünetei

Ezt a szűkületet csukló ideggyulladás sérülés, törés, csukló ideggyulladás, csontkinövés, vérömleny, tumor, csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség is. Kéztő carpalis alagút szindróma esetén a csukló carpus csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítva az alattuk lévő nervus medianus ideget. A nervus medianus a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől a csuklóhoz vezető ideg, mely az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik.

Alagútszindróma Szerző: dr. Babai László Létrehozva:

A könyöknél kialakuló cubitalis alagút szindróma csukló ideggyulladás, a könyöktájon szűk, csontos csatornában haladó nervus ulnaris ideg kerül leszorítás alá. Az ideget itt több behatás is érheti, itt fordul át a felkarról az alkarra, a könyök hajlítása és nyújtása során pedig fokozottabban ki van téve megnyúlásnak is.

Alagútszindróma 7 oka, 3 tünete, 6 kezelési módja [teljes útmutató]

Bizonyos szisztémás betegségek mellett, mint a pajzsmirigy működési zavara, rheumatoid arthritis, vagy a  cukorbetegség , jóval nagyobb az alagút szindróma kialakulásának kockázata is. Hogyan ismerhető fel a kéztő és a könyök alagút szindróma?

A kéz beidegzéséről három ideg gondoskodik: a középideg nervus medianus amely a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak  tenyéri oldalát, valamint ezek utolsó ujjperceit látja el, a singcsonti ideg nervus ulnarismely a gyűrűs és kisujj beidegzését biztosítja, valamint a kézhát hüvelyk, mutató és középső ujjait ellátó orsóideg nervus radialis.

Ha ezen idegek közül valamelyik leszorítás alá kerül, az általa kiszolgált területen különféle neurológiai panaszok léphetnek fel. Ha a csukló csontjai közti szúk csukló ideggyulladás carpus futó középideg leszorítás csukló ideggyulladás kerül, az általa ellátott területek, a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása jelentkezik.

Mik az alagút szindróma tünetei?

Eleinte csak időszakosan, nappal, majd éjszaka is, végül ez a zsibbadás állandósul. Egyre élesebb fájdalom, érzékelési zavar, érzészavar, tapintási érzéketlenség is felléphet, valamint az ujjak, a tenyér elerőtlenedése is kialakulhat.

A csukló rendszerint duzzadt, nyomás érzékeny, és a fájdalom mozgatáskor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik. A betegség előrehaladott állapotában az ideget érő nyomás miatt a tenyér izmai sorvadni kezdenek, fogóerejük gyengül.

A könyök alagút szindróma tünetei két fő csoportra oszthatók.

Mitől alakul ki az alagút szindróma?

Mivel a nervus ulnaris ideg kevert ideg, érző és motoros rostokat egyaránt tartalmaz, ezért a tünetek egyik csoportját az érzékeléssel kapcsolatos panaszok alkotják, mint a zsibbadás, érzéskiesés, fájdalom a gyűrűs és kis ujjban, vagy a villanyozó érzés a könyök enyhe ütésének hatására. A tünetek csukló ideggyulladás csoportja a kéz egyes izmainak működési zavara: a kéz belső kisizmai sorvadhatnak, a beteg a kezét ügyetlenebbnek, finom mozgásait sutábbnak érzi, kisujját sem jól hajlítani, sem a gyűrűsujja mellé szorosan zárni nem képes.

A könyök általában duzzadt, nyomásra érzékeny, különösen az ulnaris ideg mentén, mozgásterjedelme beszűkül.

  • E betegségek között első helyen említendők az úgynevezett alagút szindrómák, amelyről az alsó végtag vonatkozásában a Nem gerinc eredetű ideggyulladás ról szóló írásunkban már tettünk említést.
  • Páll Zoltán Létrehozva:

A tünetek eleinte éjszaka jelentkeznek, csukló ideggyulladás betegség előrehaladtával azonban nap közben is megjelenhetnek bizonyos tevékenységek végzése során. Mivel hasonló panaszokat más betegségek is okozhatnak, mint például gerinc problémák, túlerőltetés, vagy keringési zavar, javasolt ortopéd szakorvos felkeresése a tünetek okának felderítéséhez.

Hogyan kezelhető az alagút szindróma? Alagút szindróma diagnózisa esetén a kezelés először konzervatív nem műtéti csukló ideggyulladás történik.

csukló ideggyulladás

A kéz és a könyök tehermentesítése, a csukló nyújtott, illetve könyök félig hajlított helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek.

Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy közvetlenül a csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.

Sínbe rakás alagútszindróma kezelésére Ha a betegséget időben felismerték, a műtét nélküli kezelések is meghozhatják a gyógyulást. A csukló sínbe rakása segít a csukló pihentetésében ébrenlét és alvás közben is.

Lehet, hogy érdekel