Hogyan kezeljük a medencei ízületek fájdalmát
Elérhetőségek és árak Belgyógyászati betegségek Belgyógyászati betegségek, a belső szervek kezelése az a témakör, amelyben a legnagyobb az ellentét az általam képviselt manuális terápia és a kiropraktorok, oszteopát, illetve más manuális irányzatok között.
Ez utóbbiak álláspontja, hogy szinte az összes szerv összes betegségét tudják a gerincen keresztül gyógyítani. Ezt a gerinc és belső szervek idegi-reflex kapcsolatával magyarázzák. Ez anatómiailag tényleg létezik, de a valóságban nem így működik. A több évtizedes tapasztalatom és hogyan kezeljük a medencei ízületek fájdalmát szakirodalom kritikus áttekintése alapján Lewit professzor elveit tartom igazoltnak.
A háti fájdalmak esetén merül fel leggyakrabban belső szervi betegség gyanúja.
Például a háti csigolyaközti kisízületekből kisugárzó fájdalom vagy a csigolya-bordaközi ízület blokkja okoz a mellkas bal oldalán szív eredetű, anginaszerű fájdalmat.
Ezt megerősíti, ha a panasz egy előzetes rossz mozdulat vagy emelés után kezdődött. Megfelelő, gondos belgyógyász-szívgyógyászati vizsgálattal hogyan kezeljük a medencei ízületek fájdalmát szívbetegség az esetek többségében megnyugtatóan kizárható, és rendszerint reumatológiai kezelésre irányítják a beteget.
A manuális medicina elemző vizsgálati módszere a panaszok ízületek és gyomor fáj eredetének pontos megállapításával rendszerint célzott kezelést tesz lehetővé.
Izom-csontrendszeri betegségek kezelése
A speciális mozgásszervi vizsgálat és próba teszt -manuálterápiás kezelés eredménye tisztázza a kérdést. Mindkét esetben, a csigolya-bordaközti ízületben funkciózavar lép fel, mely légzéssel egyiütt jelentkező fájdalmat okoz. Nyilvánvaló, hogy az e csoportba tartozó tünetek esetén a mozgásszerv kezelése történik és nem belső szerv gyógyítása. Ez rendben van, csak tudjuk, hogy mit kezelünk. Mindezekre érdemes lenne gondolni belgyógyászati kivizsgálások negatív eredménye esetén, mielőtt pszichés eredetűnek minősítik a panaszokat.
Nem mozog, fáj a hüvelykujja? Így kezelhető az ízületi gyulladás
Azokat a tüneteket soroljuk ide, melyeknél valamilyen belszervi betegség a mozgásszervekbe sugárzó fájdalmat okoz. Ez a témakör az orvosi oktatásban kellően kiemelt és az ismerete alapvető. Ilyen például a bal lapocka, vagy a bal karba sugárzó szívinfarktus, a jobb lapockába sugárzó epekő roham, a hát-deréktájon övszerű fájdalmat okozó hasnyálmirígy betegség, a hát közepébe sugárzó gyomorfekély, a deréktáji fájdalommal járó menstruáció vagy, vesekő stb.
Ilyen betegség fel nem ismerése műhiba és nyilvánvaló, hogy a nem megfelelő kezelése is az. E csoportba azokat az eseteket soroljuk, melyekben valamilyen belső szervi betegség nemcsak a mozgásszervek területére sugárzó fájdalommal jár, hanem átmeneti vagy fennmaradó szegmentális mozgásszervi elváltozásokat is okoz.
Kissé bonyolultan hangzik, de megpróbálom érthetővé tenni. Az orvosi alapismeretek közé tartozik, például a súlyos hasi betegségeknél vakbélgyulladás, epekő roham stb. Ez az ún.
- Enyhe csípő dysplasia kezelése
- Ízületek deformitása A tünetek legtöbbször az ízületeken jelentkeznek és általában egyszerre többön A leggyakrabban érintett — habár napjainkban egyre kisebb mértékben - ízület, az öregujj, azaz a nagylábujjnak a tőízülete.
Szinte valamennyi belső szervi megbetegedés esetén bekövetkezhetnek a gerinc-szegmentnek megfelelő elváltozások, mint a felette levő bőrterület fájdalmassága, az izomfeszesség, a csigolyaközti kisízületek blokkja. Azonban az aktuális belső szervi betegség alatt ezek lényegtelenek, legtöbbször nem is észlelik.
Gyakori megbetegedések
Ez érthető, hiszen kit érdekel szívroham idején, hogy a csuklyásizom görcsös, feszes, vagy a felső háti csigolyák mozgása korlátozott? Sok esetben azonban a belső szervi betegség gyógyulása után is fennmaradnak ezek a tünetek és továbbiakban önálló panaszokat okozhatnak.
Hasonló a helyzet a krónikus gyomor- epe- és bélpanaszokkal. Az ezekkel egyidejűleg fennálló, állandósult gerincpanaszok a szokásos kezelésekre nem reagálnak.
A belső szervek funkciózavara — a gerinc-szegmentumoknak megfelelően — tart fenn állandó mozgásszervi panaszt, elméletileg esetlegesen kölcsönösen egymásra hatás is feltételezhető. E reflexkör megszakítása egyes reflexterápiák célja, illetve azok hatásosságának magyarázata.
Az asztmás, de szélesebb értelemben a légzőszervi betegségben szenvedők fizikoterápiája, leginkább a 1égző-gyógytornája jól ismert. A manuális műfogások itt is alkalmazhatók, a hatás kettős.
Mozgásszervi megbetegedések: Ízületi kopás és gyulladások | TermészetGyógyász Magazin
Egyrészt a csigolyaközti kisízületek és a csigolya-bordaközti ízületek blokkjának mechanikus oldása utáni könnyebbé válik a légzés. Azaz nem az alapbetegséget gyógyították, hanem a légzés vált mechanikusan szabaddá.
A másik fontos hatásmechanizmus: a reflexhatás, mely a csigolya-bordaközti ízületek tokjában, és a légzőizmok íntapadási pontjaiban lévő receptorokon keresztül ingerlően hat a légzőközpontra. A szakmai irodalomban és az interneten találhatunk anyagot például a nyaki manipulációk vérnyomáscsökkentő hatásáról, mely feltételezhetően a vegetatív idegrendszeren keresztül érvényesül.
Fájdalomcsillapítás: ha a csont és az ízület fáj
Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy egy magas vérnyomásos beteg kezelésére nem megoldás az állandó nyaki manipuláció, szemben a hagyományos gyógyszereléssel. Egészen más témakör a pszichoszomatikus, vegetatív tünetek befolyásolása.
A műfogások szimpatikus, paraszimpatikus hatását számos vizsgálat igazolja, mint a pupilla átmérő, a bőrhőmérséklet, bőr elektromos vezetésének, a végtagok vérátáramlásának mérése.
Alapvetően fontos tehát, hogy tudjuk mit, miért kezelünk. Copyright © Minden jog fenntartva.
