Sűrű rostos kötőszöveti regeneráció
Így a kötőszövet összetétele számos sejt különbözik. Differon fibroblasztok: őssejt, félig őssejt, progenitor sejt, rosszul differenciált fibroblasztok, differenciált fibroblasztok és fibrociták. A rosszul differenciált fibroblasztokból myofibroblastok és fibroclastok alakulhatnak ki. Az embriógenezis során a fibroblasztok mezenchimális sejtekből, majd a szülés utáni időszakban őssejtekből sűrű rostos kötőszöveti regeneráció véletlenszerű sejtekből alakulnak ki.
Alacsony minőségű fibroblasztok hosszúkás alakú, hosszúságuk körülbelül 25 mikron, kevés eljárást tartalmaznak; a citoplazma alapvetően megfest, mivel nagyon sok RNS-t és riboszómát tartalmaz. A mag ovális, kromatindarabokat és magdatokat tartalmaz. Ezeknek a fibroblasztoknak a funkciója a mitotikus megosztásra és további differenciálódásra való képességük, amelynek eredményeként differenciált fibroblastokká alakulnak.
A fibroblasztok között vannak hosszú és rövid élettartamúak. Differenciált fibroblasztok fibroblastocytus hosszúkás, lapos alakú, hosszúságuk körülbelül 50 mikron, sok folyamatot tartalmaz, gyengén bazofil citoplazma, jól fejlett granulált EPS, lizoszómákkal rendelkezik. A kollagenázt kimutattuk a citoplazmában. A mag ovális, enyhén bazofil, laza kromatint és nukleolokat tartalmaz. A citoplazma peremén vékony szálak vannak, amelyek miatt a fibroblasztok képesek mozogni az intercelluláris anyagban.
Fibroblast funkciók: 1 szekretál kollagén, elasztin és retikulin molekulákat, amelyekből kollagén, elasztikus és retikuláris szálak polimerizálódnak; a fehérje szekréciót a plazmamembrán teljes felülete végzi, amely részt vesz a kollagén szálak összeállításában; 2 a fő intercelluláris anyagot alkotó glikozaminoglikánok kiválasztása keratán-szulfátok, heparán-szulfátok, kondroitin-szulfátok, dermatán-szulfátok és hialuronsav ; 3 kiválasztja a fibronektint ragasztószer ; 4 a glikozaminoglikánokkal proteoglikánok kapcsolt proteinek.
Ezenkívül a fibroblasztok gyengén expresszált fagocitikus funkciót látnak el. Így a differenciált fibroblasztok olyan sejtek, amelyek ténylegesen kötőszövetet képeznek.
Ahol nincsenek fibroblasztok, nem lehet kötőszövet. A fibroblasztok aktívan működnek a szervezetben lévő C- Fe- Cu- és Cr-vegyületek jelenlétében. Ugyanakkor a fogak megsemmisülnek és kiesnek. A hialuronsav termelésének leállítása eredményeként a kapilláris sűrű rostos kötőszöveti regeneráció és a környező kötőszövet permeabilitása megnő, ami kis pontú vérzésekhez vezet. Egy ilyen betegséget skorbutnak hívnak. Magok tartalmaznak durva kromatin csomókkal, nukleolok hiányoznak bennük. A fibrociták mérete csökkent, a citoplazmában - kicsi, rosszul fejlett organellák, csökkent a funkcionális aktivitás.
A kötőszövet típusai, szerkezete és működése - Középfokú oktatás és iskolák | Július 2020
A myofilaments jól fejlett citoplazmájában, ezért képesek összehúzó funkciót végrehajtani. Myofibroblastok vannak jelen a méh falában terhesség alatt. A myofibroblastok miatt a tömeg növekedése nagymértékben simán történik izomszövet méhfal a terhesség alatt. Fibroklasty a rosszul differenciált fibroblasztokból is kialakulhatnak.
Ezekben a sejtekben az proteolitikus enzimeket tartalmazó lizoszómák, amelyek részt vesznek az intercelluláris anyag és a celluláris elemek lízisében, jól fejlõdtek. A fibrolasztok részt vesznek a méhfal izomszövetének felszívódásában a szülés után. A fibrolasztok a gyógyuló sebekben találhatók, ahol részt vesznek a sebek nekrotikus szöveti szerkezetek megtisztításában.
A makrofágok alakja lehet ovális, kerek, a nyaki kenőcs kezelése, átmérője legfeljebb mikron lehet. A makrofágok felületén ál állatok vannak.
6. fejezet - Kötőszövetek
A makrofágok felülete élesen meghatározott, citolemmájukon antigének, immunoglobulinok, limfociták és egyéb szerkezetek receptorai vannak. Vannak többmagos makrofágok idegen testek óriás sejtjei, oszteoklasztok.
Az általános jelentőségű organellák mérsékelten fejlett. Makrofágok funkciói Számos. A fő funkció fagocitikus. Az ál állatok segítségével a makrofágok elfogják az antigéneket, baktériumokat, idegen fehérjéket, toxinokat és más anyagokat, és lizoszóma enzimekkel emésztik őket az intracelluláris emésztésre.
Ezenkívül a makrofágok elválasztó funkciót látnak el. Lizozimot választanak ki, amely elpusztítja a baktériumok héját; pirogén, amely növeli a testhőmérsékletet; interferon, amely gátolja a vírusok fejlődését; szekretál interleukinet IL-1amelynek hatására megnő a DNS szintézise a B- és T-limfocitákban; az antitestek képződését stimuláló faktor a B-limfocitákban; a T- és B-limfociták differenciálódását serkentő faktor; faktor-stimuláló T-limfociták kemotaxisát és a T-segítők aktivitását; citotoxikus faktor, amely elpusztítja a rosszindulatú daganatok sejtjeit.
A makrofágok részt vesznek az immunválaszokban. Antigéneket mutatnak a limfociták számára. Összességében a makrofágok képesek közvetlen fagocitózisra, antitest-mediált fagocitózisra, biológiai szekrécióra hatóanyagok antigének bemutatása sűrű rostos kötőszöveti regeneráció limfociták számára. Sűrű rostos kötőszöveti regeneráció rendszer magában foglalja az összes testsejtet, három fő jellemzővel: 1 elvégzi a fagocitikus funkciót; 2 citolemma felszínén antigének, limfociták, immunoglobulinok stb.
Receptorai vannak; 3 mind a monocitákból fejlődnek ki. Példák az ilyen makrofágokra: 1 a laza kötőszövet makrofágok histiocyták ; 2 a máj Kupffer sejtjei; 3 tüdő makrofágok; 4 idegen testek óriás sejtjei; 5 csontszövet oszteoklasztjai; 6 retroperitoneális makrofágok; 7 az idegszövet glia makrofágai.
Leírás Leírás és Paraméterek Leírás Az emberben, számos különböző típusú szövet található. Az egyik legfontosabb a kötőszövet, melynek legfőbb feladata, hogy összeköti, támasztja és erősíti a szerveket és más szöveteket.
A test makrofágrendszerének elmélete az alapító Mechnikov I. Először megértette a makrofág rendszer szerepét a test védelmében a baktériumok, vírusok és más káros tényezők ellen. Szövet basofilok hízósejtek, hízósejtek valószínűleg CCM-ből fejlődnek ki, de ez nem egyértelmű. Az árbocsejtek alakja ovális, kerek, sűrű rostos kötőszöveti regeneráció stb. A granulátumok tartalmazzák: 1 kristályoid, lamelláris, háló- és vegyes szerkezeteket; 2 hisztamin; 3 heparin; 4 szerotonin; 5 kondroitin-kénsavak; 6 hialuronsav.
A citoplazma enzimeket tartalmaz: 1 lipáz; 2 savas foszfatáz; 3 lúgos foszfatáz; 4 ATPáz; 5 citokróm-oxidáz és 6 hisztidin-dekarboxiláz, amely hízósejtek marker enzime. A szöveti basofilek funkciói Ezek abban állnak, hogy sűrű rostos kötőszöveti regeneráció heparint szekretálva csökkentik a kapilláris fal sűrű rostos kötőszöveti regeneráció a gyulladás permeabilitását, szekretálva a hisztaminot, növelik a kapilláris fal és a kötőszövet fő intercelluláris anyagának permeabilitását, vagyis szabályozzák a helyi homeosztázist, fokozzák a gyulladásos folyamatokat és allergiás reakciókat okoznak.
A labociták és az allergének kölcsönhatása ezek degranulációjához vezet, mivel plazmolemmájukon vannak receptorok az E típusú immunoglobulinokhoz.
A labociták vezető szerepet játszanak az allergiás reakciók kialakulásában. Plazmasejtek a B-limfociták differenciálódásának folyamatában fejlődnek, kerek vagy ovális alakúak, átmérőjük mikron; a citoplazmát bazofil módon megfestik.
A mag kerek vagy ovális, a perinukleáris udvar a perifériára helyezkedik el, durva kromatin-csomókat tartalmaz, amelyek küllőként vannak a kerékben. A citoplazmában a szemcsés EPS jól fejlett, sok riboszóma létezik.
Csontváz szövet
A fennmaradó organellák közepesen fejlett. Plazmocita funkció - immunoglobulinok vagy antitestek előállítása. Az egyes adipociták kerek alakúak, az egész sejtet egy csepp semleges zsír foglalja el, amely glicerint és zsírsavakat tartalmaz.
- Azok a sejtek, amelyek egy-egy kötőszövettípusban megjelennek, jól tükrözik az adott kötőszövet funkcióját.
- Viorgon-1 Hám és kötőszöveti bioregulator - Viorgonok
- Sarok a térd artrózisához
- Intercelluláris anyag
- Ízületi ízületi gyulladáskezelő készülék
Ezen kívül vannak koleszterin, foszfolipidek, szabad zsírsavak. A sejt citoplazmáját, az ellapult magdal együtt, visszaviszik a citolemma irányába. A citoplazmában vannak kis mitokondriumok, pinocitotikus vezikulumok és a glicerin-kináz enzim.
A kötőszöveti funkció általános értelemben: az emberi test alakját, stabilitását, szilárdságát; a belső szervek védelme, lefedettsége és összekapcsolása. A kötőszövetben lévő intercelluláris anyag fő funkciója támogatja. Alapja normális anyagcserét biztosít. Az idegrendszer és a kötőszövet biztosítja a szervek és a különböző testrendszerek kölcsönhatását, valamint azok szabályozását. A különböző típusú szövetek szerkezete A kötőszövet szerkezete típusától függően változik.
Az adipociták funkcionális jelentősége abban rejlik, hogy ezek energia- és vízforrások. Az adipociták leggyakrabban rosszul differenciált, véletlenszerű sejtekből alakulnak ki, amelyek citoplazmájában a lipidcseppek felhalmozódnak. Sűrű rostos kötőszöveti regeneráció belekből a nyirokkapillárisokba felszívódva a lipomikronoknak nevezett lipidcseppek azon helyekre kerülnek, ahol adipociták és véletlenszerű sejtek találhatók. A kapilláris endotheliociták által kiválasztott lipoprotein lipázok hatására a mikromikronokat glicerinné és zsírsavakká bontják le, amelyek akár véletlenszerű, akár zsírsejtekbe lépnek.
Ez azt jelenti, hogy a sűrű kötőszövet számos fehérje szálból áll a mátrixban. A sűrű kötőszövet fő szálkomponense a kollagén szálak.
A sejt belsejében a glicerin és a zsírsavak a glicerin-kináz által semleges zsírokba egyesülnek. Abban az esetben, ha energiára van szükség a testben, az adrenalin felszabadul a mellékvese medulla részéből, amelyet az adipocita receptor elfog.
Az adrenalin stimulálja az adenilát-ciklázt, amelynek hatására szignálmolekulát szintetizálnak, azaz cAMP-t. A cAMP stimulálja az adipocita lipázt, amelynek hatására a semleges zsírok glicerinné és zsírsavakká oszlanak, amelyeket az adipocita felszabadít a kapilláris lumenébe, ahol egyesülnek a fehérjével, majd lipoprotein formájában szállítják azokat a helyeket, ahol energiára van szükség.
Az inzulin serkenti a lipidek lerakódását az adipocitákban és megakadályozza azok kilépését ezekből a sejtekből. Ezért ha a testben nincs elegendő inzulin cukorbetegségakkor az adipociták veszítik a lipideket, míg a betegek fogynak.
Pigment sejtek melanociták a kötőszövetben vannak, bár valójában sűrű rostos kötőszöveti regeneráció kötőszövet-sejtek, az idegi csőrből fejlődnek ki. A melanociták folyamatos formájúak, könnyű citoplazmában, gyenge az organellákban, és a pigment melanin granulátumát tartalmazzák. Véletlen sejtek az erek mentén helyezkednek el, fusiform alakúak, gyengén bazofil citoplazma, amely riboszómákat és RNS-t tartalmaz.
Az esetleges sejtek funkcionális jelentősége abban áll, hogy rosszul differenciált sejtek képesek mitotikus megosztásra és differenciálódásra fibroblasztokká, myofibroblastokké, adipocitákká, miközben a lipidcseppek felhalmozódnak bennük.
A kötőszövetben sok fehérvérsejtek amelyek a vérben néhány órán keresztül keringnek, majd a kötőszövetbe vándorolnak, ahol elvégzik funkciójukat.
A periciták folyamatában összehúzódó szálak vannak, amelyek redukciója során a kapilláris lumene szűkül. A laza kötőszövet intercelluláris sűrű rostos kötőszöveti regeneráció. A laza kötőszövet intercelluláris anyaga magában foglalja a kollagént, az elasztikus és retikuláris szálakat, valamint a fő amorf anyagot.